Tanítani, de hogyan?

Mindig is nagyon érdekelt, hogy hogyan lehet a leginkább hatni az emberekre, főleg ha éppen olyan fontos dologról van szó, mint a tanítás, művelődés, és a személyiségfejlesztése. Ám úgy érzem, a Dale Carneige cikkeknél jobban, már nem tudnék belemenni a témába.

Ezért ebben a rövid kis eszmefuttatásban, főként inkább arról fogok pár sort írni, hogy mennyire érdemes bonyolultan megközelíteni a témát, amit tanítasz. Illetve, hogy mivel érdemes kezdeni a tanítást. Legvégén pedig megosztok majd néhány linket, amik szerintem kiváló lehetőséget nyújtanak bárkinek, aki egy kicsit nyitott arra, hogy valamiképpen művelődjön.

Mennyire bonyolultan?

Szerintem, amikor az ember tanít, elsősorban arra kell törekednie, hogy a közönség, akiknek tanít, megértse, miről van szó. Nem könnyű lekötni a figyelmet, főleg ha olyan a téma, ami kissé elvont, és csak nehezen érthető.
Einstein egyszer azt mondta: „A tudomány legalapvetőbb gondolatai alapvetően egyszerűek, és szabályként bárki számára érthető nyelven megfogalmazhatóak”, ám azt is mondta, hogy „Egy dolog annyira egyszerű, amennyire csak lehetséges, de semmivel sem egyszerűbb”.

Azaz ha valamit el kell magyaráznod, az a legjobb, ha egyszerű szavakat használsz, érthetően és hétköznapi nyelven fogalmazol, és törekedsz rá, hogy a mondandód minél rövidebb legyen. Azonban ennek nem szabad a minőség kárára mennie, tehát meg kell találni hol húzódik meg a határ, a hasznos információ, és az üres beszéd között.

Mit, kinek, hogyan?

Azonban amikor tanításról van szó, az sem mindegy, hogy mi az, amit tanítasz, és az sem, hogy a közönség, akiknek tanítasz, önszántából ült le tanulni, vagy ráhatás által. Malcolm Gladwell a Fordulópont című könyvében az 1969-ben debütált Szezám utca példáját felhozva. Részletesen elemzi, hogy a televízió, mint új médium, hogyan változtatta meg a tanuláshoz való viszonyunkat, és, hogy néhány báb, és az oktatóanyag szórakoztató formában való tálalása, milyen elképesztő hatással bír, a céltudatosan tanulásra még csak nem is gondoló gyermekek körében.

Azaz különbséget kell tenni aközött, hogy a közönség azzal a céllal keresett-e fel, hogy tanuljon, és aközött, hogy szórakoztatónak találja azt, amit csinálsz, és ennek köszönhetően érdeklődést mutat arra, hogy tanuljon.

Tehát ha az a célod, hogy nagy közönség felé nyiss, nem elég az, hogy világos, és érthető vagy, valamiképpen élvezetessé is kell tenned azt, amit csinálsz.

Persze, igazán komolyan, és mélységeiben megtanítani valamit, nem lehet úgy, hogy csak az emberek szórakozási vágyára építesz. Az anyagnak, amit tanítasz, fokozatosan, lépésről-lépésre kell haladnia, egy olyan gondolkodási mintát követve, ami előbb-utóbb elvezeti a közönséget egy magasabb szintű megértéshez.

Ez most, mind furcsán hathat egy olyan valakitől, mint én, ezért nem is szaporítanám tovább szót. Beszéljenek inkább helyettem a már régóta ezzel foglalkozók:

A folytatás gombra kattintva, egy általam válogatott linkgyűjteményre leltek! Folytatás

Behálózva

Legtöbbünknek fogalma sincs róla, hogy életünket hálózatok irányítják. Hálózatok különböző formában, különböző tartalommal, és különböző funkciót ellátva, olykor tudtunkkal, olykor tudtunk nélkül.

Akárcsak légy a pókhálóba, mi is bele vagyunk ragadva ezekbe a különös képződményekbe, melyek olykor meg is nyithatják előttünk a kapukat, vagy időnként akár örökre maguk alá is temethetnek. Manapság már naivnak számít az, ki úgy gondolja: létezik szabadakarat, szabadság, vagy akár olyan, hogy függetlenség.

Hiedelmeinket, tapasztalatainkat, személyünk magvát mind, mind behatárolják, hogy hova születtünk, kik voltak a barátaink, és, hogy milyen információkhoz jutottunk életünk során. Ez elől sajnos senki nem menekülhet, a hálózatok mindenhol ott vannak. A legtöbb, amit tehetünk, hogy felfedezzük őket, és megtanuljuk saját céljaink számára felhasználni őket. Elvégre ez a természet nyelve, a kulcs, mely minden zárat kinyit, csak tanuljuk meg használni.

Barabási Albert-László a skálafüggetlen hálózatok felfedezője, és a modern hálózatkutatás atyja, Behálózva című könyvében éppen erre próbál meg minket megtanítani.


Barabási honlapja: www.barabasilab.com

A következő sajátkészítésű videó a könyv elejét próbálja meg összefoglalni: Hogyan is született meg a matematikán belül a hálózatok tudománya (gráfelmélet), és két magyar matematikus hogyan változtatta meg ezt az akkor már nem is olyan új tudományterületet.

A folytatása majd a későbbiek során. Egyelőre még hátravan néhány valószínűségszámítás videó, aztán statisztika, és majd gráfelmélet. Ahogy időm jut rá (útközben valamikor), fel fog kerülni, igérem!