Személyiségfejlesztés 3: A hatásos beszéd módszerei

Életünk tele van beszédhelyzetekkel, lehetünk akármilyen okosak, műveltek, vagy éppen ravaszak. Ha nem tudjuk jól kifejezni magunkat, problémákba ütközhetünk az élet bármely területén.

Ahhoz, hogy érvényesülni tudjunk, fel kell vérteznünk magunkat hatékony kifejezőeszközökkel. Olyan ez, mint egy fegyver, ha harcba küldenek, nem mindegy, hogy egy zsebkés, vagy éppenséggel egy tank van e nálunk.

Bár tapasztalataink sok mindenre feljogosíthatnak, váratlan helyzetek mindig adódhatnak. Ahhoz, hogy jól tudjunk kommunikálni, nem elég ismernünk a szabályokat, gyakorlati útmutatásra is szükségünk lehet.

A Dale Carneige „sikerszéria” harmadik kötete pont erről szól. Érthető, gyakorlatias, tapasztalatokra és levéltári kutatásokra épülő útmutatást nyújt tanároknak, üzletvezetőknek, és olyan hétköznapi embereknek, mint te meg én.

A folytatásra kattintva Dale Carneige – A meggyőzés iskolája. A hatásos beszéd módszerei c. könyv általam készített kivonatát olvashatjátok

Az alapkészségek elsajátítása

Senki nem született szónoknak; ilyen állatfaj nem létezik. Nem létezett a történelem azon korszakaiban sem, amikor szónoklat művészetnek számított, és a retorika törvényeihez, a pontos fogalmazás szigorú szabályaihoz kellett igazodnia.

Manapság a beszédművészet leginkább beszélgetést jelent. A dagályos stílus és a harsogó hang már örökre a múlté. Nem zártkörű, azaz nem csak az férkőzhet hozzá, aki évekig csiszolta a hangját, és elmélyedt a retorika rejtelmeiben.

A helyes beszéd főként a józan logikára épül, azt szeretjük, ha akit hallgatunk az velünk és nem csupán hozzánk beszél.

szabály: Meríts erőt mások élményeiből

Sokszor úgy érezzük túl öregek, túl fiatalok, túl rossz képességűek vagyunk ahhoz, hogy meg tanuljuk hatásosan beszélni/jól előadni. A probléma viszont nem a kor, és nem is a képességek hiányából fakad, hanem sokkal inkább az önbizalom hiányból.

Annyi elképesztő történet, annyi csodára méltó ember van, akik egyszer ugyanolyan egyszerű emberek voltak, mint te meg én. Ha nekik sikerült, neked is sikerülhet. Szedd össze magad, és meríts erőt mások sikereiből!

szabály: Egyetlen pillanatra se feledkezz meg a célról

William James egyszer azt mondta: „Bármivel foglalkozz is, egyedül az elszántságon múlik minden. Ha valóban el akarsz érni valamit, minden bizonnyal el is fogod érni. Ha jó akarsz lenni, jó leszel. Ha gazdag akarsz lenni, gazdag leszel. Ha művelt akarsz lenni, művelt leszel. De csak akkor, ha igazán akarod ezeket, ha mindennél jobban akarod, ha nem akarsz még száz különféle dolgot ugyanolyan nagyon”

szabály: Csak a pozitív gondolkodás segíthet

Mielőtt beszédet tartasz, képzeld el, hogy magabiztosan a hallgatóság elé lépsz, hirtelen elcsendesedik a terem, majd pár pillanat múlva már mindenki a te gondolatmenetedet követi. Mikor végeztél a beszéddel, hald az elismerő tapsot, majd a dicsérő szavakat, melyeket nem más, mint te váltottál ki a közönségedből. Győzd meg magad, hogy sikerülhet, játszd el, majd add elő magad!

szabály: Ragadj meg minden alkalmat a gyakorlásra

Nem véletlenül mondják, hogy: „gyakorlat teszi a mestert” Minél többet gyakorolsz valamit, annál jobban részeddé válik. Meglátod mi először csak nehezen, szenvedések árán sikerült, előbb-utóbb gyerekjátékká válik. Olyan ez, mint a biciklizés, el kell sajátítani!

A magabiztosság fejlesztése

Emerson egyszer azt mondta: „a félelem szedi a legtöbb áldozatot a világon”

A nyilvános szereplés a természet saját módszere a félénkség leküzdésére, a bátorság és az önbizalom fejlesztésére. Hogy miért? Mert a nyilvános szereplés arra késztet bennünket, hogy megbirkózzunk félelmeinkkel.

szabály: Gondolkodj el a félelemről

  1. Ne hidd, hogy csak te félsz beszélni mások előtt
    Egy felmérés szerint a beszédművészeti órát hallgató diákok 80-90% érez lámpalázat az első órákon
  2. Bizonyos fokú lámpaláz kifejezetten hasznos!
    A lámpaláz a természet eszköze, így készít fel bennünket a szokatlan kihívásokkal való találkozásra
  3. Számtalan hivatásos szónoknak soha nem múlik el teljesen a lámpaláza
    Mielőtt elkezdenének beszélni ők is lámpalázasak, és ez általában csak a beszéd első néhány mondata után szűnik meg. Azok a szónokok, akik azt állítják, hogy ők bizony mindig „hidegek, mint a jégcsap”, általában olyan merevek és körülbelül annyira lelkesítőek, mint egy jégcsap
  4. A félelemnek elsősorban az az oka, hogy ismeretlen helyzet előtt állsz

szabály: Készülj fel lelkiismeretesen

A lelkiismeretes felkészülés nem magolást jelent! Soha ne tanuld meg a beszédet szóról szóra. Ha így teszel, összezavarodhatsz, ha éppen valami nem ugrik be. Mellesleg, nem csak, hogy összezavarodhatsz, de még könnyen szárazzá, és nehezen emészthetővé válhat, amit mondasz. Nagyon nehéz magával ragadónak, és emberinek lenni, ha úgy viselkedsz, mint egy gép.

Szedd össze, és rendezd előre el gondolataidat. Az igazi felkészülés nem más, mint, hogy elgondolkodsz a témán. Dr. Charles Reynold Brown mondta egyik emlékezetes előadásán a Yale egyetemen: „Gondolatban addig gyúrja a témát, míg az egész lágy és képlékeny lesz… aztán írjon le minden ötletet, vázlatosan, csak a lényeget… külön cédulákra mindegyiket – sokkal könnyebb lesz elrendezni ezeket a különálló papírlapokat, ha majd az anyag rendszerezéséhez érkezik”

Próbáld el a beszédet barátaiddal. Bírd rá valamelyik barátodat, hogy hallgassa meg a beszédedet. Majd figyeld reakcióit. Jegyezd meg mit mond, hátha lesz valami érdekes javaslata amit később az éles beszéd során feltudsz majd használni.

szabály: Jó előre határozd el: Sikerülni fog.

Ne feledd, minden a hozzáállástól függ! Döntsd el magadban előre, hogy sikerülni fog, majd mélyedj el a témában.

Ne gondolj az esetleges aggasztó körülményekre. Közvetlen az előadás előtt tereld el a gondolataidat, helyette inkább koncentrálj a többi előadóra. Így nem lesz módod rá, hogy túl lámpalázassá válj.

Tarts magadnak buzdító beszédet. Ha csak nem szentelted életed valamilyen nemes ügynek, valószínű neked is, mint mindenki másnak vannak kétségeid a mondandódat illetően. Esetleg az is megfordult a fejedben, hogy más témát válassz. Vigyázz, az elbizonytalanodás akár teljes egészében szétrombolhatja az önbizalmadat! Tarts magadnak buzdító beszédet, magyarázd meg magadnak, hogy igenis helyes témát választottál.

Az önszuggesszión (saját magad meggyőzése) alapuló motiváció serkenti leginkább a gyors tanulást, még akkor is, ha csak szimulálják.

szabály: Viselkedj magabiztosan

William James a következőket írta: „Úgy tűnik, hogy az érzés megelőzi a cselekvést, valójában azonban az érzés és a cselekvés egyszerre működik. Ezért ha szabályozzuk a cselekvést, amely az akarat közvetlen irányítása alatt áll, közvetetten szabályozhatjuk az érzést is, amelyet nem irányít az akarat. Ily módon a jókedv – ha valamilyen okból spontán jókedvünket elvesztettük – akarati úton kizárólag úgy érhető el, hogy összeszedjük magunkat, és úgy beszélünk és viselkedünk, mintha máris jókedvűek lennénk. Az ilyen alkalmakkor ez az egyetlen lehetséges módszer, amely segíthet.

Tehát ha bátornak szeretnénk érezni magunkat, úgy kell viselkednünk, mintha bátrak lennénk. Minden akaraterőnkkel erre kell koncentrálnunk, és szinte biztos, hogy a görcsös félelmet hamarosan az erős önbizalom váltja fel”

A hatásos beszéd elsajátításának gyors és könnyű módszere

Az emberek akkor tudnak a leginkább meggyőzően, és hatásosan beszélni, ha olyan élményekről, emlékekről, olyan eseményekről mesélnek, amik nem mással, hanem velük történtek meg.

szabály: Lehetőleg olyasmiről beszélj, amire élményeid és ismereteid feljogosítanak

Saját élettapasztalaidról beszélj. Amikor bekapcsoljuk a tévét, vagy netán a rádiót hallgatjuk, általában azok a történetek kapnak a legnagyobb médiavisszhangot, amik valami személyes drámáról, személyes élményről, vagy valamilyen személyes eredményről tudósítanak. Az emberek szeretik az emberközeli történeteket.

A témaválasztás mindig nehéz feladat. Egy jó témát az tesz jóvá, hogy a beszélő át tudja élni azt amiről, beszél. Néhány tipp a témaválasztáshoz:

-        Gyermekkor és neveltetés

-        Kezdeti kudarcok és sikerek

-        Hobbi és kikapcsolódás

-        Speciális ismeretek

-        Különleges élmények

-        Hit és meggyőződés

szabály: A témát mindig izgalmasnak kell tálalni

Számtalan olyan téma van, amelyhez van ugyan „jogosítványunk”, mégsem találjuk izgalmasnak. Válassz olyan témát, amiről szeretsz beszélni. Hiszen csakis így tudod igazán beleélni magad abba, amit mondasz.

szabály: Tartsd fontosnak, a mondandód megosztását a hallgatóiddal

Egy beszédhelyzet alapvetően három összetevőből áll: 1. beszélőből 2. beszédből/mondandóból 3. hallgatóságból

A hatásos szónok őszintén kívánja, hogy hallgatói ugyanazt érezzék, amit ő, hogy egyetértsenek vele, tegyék azt, amit szerinte tenniük kell, vele együtt átéljék és érezzék a beszédet.

Beszéd, beszélő, hallgatóság

Ne általánosságokba beszélj, azzal csak eluntatod az embereket. Legyen kézzelfogható, amit mondasz! Hozz fel személyes példákat, érzékeltess.

szabály: határold be a témát

Soha ne egy egész területet célozz meg, hanem jól elválaszthatóan határolj be egy témát. Ha pedig ezt megtetted, tartsd szigorúan magad a határokhoz!

szabály: mindig tartalékolj muníciót

Tedd fel magadnak a kérdéseket:

  1. Miért gondolom így?
  2. Milyen valós példával érzékeltethetném ezt a gondolatot?
  3. Valójában mit is akarok bizonyítani?
  4. Pontosan hogyan is történt?

Gyűjts tízszer, vagy akár százszor több információt a témához, amiről beszélni szeretnél. A gyatra beszéd többnyire a gyatra gondolkodás szükséges és egyetlen lehetséges tükröződése, és annak a következménye, hogy az illető nem ismerkedett meg kellőképpen a témával.

szabály: Használj sok illusztrációt és példát

A Quaterly Journal of Speech egyik újságírója egyszer azt mondta: „egy igaz példánál nincs jobb módszer, ha valamilyen gondolatot világossá, érdekessé és meggyőzővé akarunk tenni. Én általában több példát is használok minden egyes gondolat alátámasztására”

Öt dolgot kell megjegyezni:

  1. Emberközeliség
  2. Testreszabottság
  3. Részletezés
  4. Dramatizálás
  5. Képszerűség

Tedd emberközelivé a beszédet. A világon az egyik legérdekfeszítőbb dolog a nemes, dicsőséges pletyka. Mesélj két történetet két ismerősödről, az egyik miért lett sikeres, a másik miért bukott el.  Az ilyen történetek mindig izgalmasak, és valószínű még tanulni is lehet belőlük.

Beszéded legyen testreszabott. Rudolf Flesch azt írja: „Egy történetet semmi nem tesz annyira valóságossá, mint a nevek, a névtelenség a legvalószínűtlenebb dolog a világon. Képzeljen csak el egy olyan történetet, amelyben a főhösnek nincs neve!”

Legyél konkrét, részletezz. Ki? Mit? Mikor? Hol? Miért? Ha ezek a kérdések alapján fogalmazol meg egy történetet, a részletgazdagság szinte magától jön majd. Figyelj a részletekre, tedd fel magadnak a kérdéseket, és meglátod minden menni fog magától, mint a karikacsapás.

Dramatizálj, használj dialógusokat. Nem mindenesetben lehet párbeszédet beleszőni a szövegbe, de egy beszélgetés idézése megkönnyíti a hallgató számára a befogadást.

Szemléltesd, amiről beszélsz. Kutatások bizonyítják, hogy az emberek ismereteik nyolcvanöt százalékát vizuális benyomások útján szerzik. Nem véletlenül hatékony ennyire a televízió. A hallgatók előtt a beszéd sem kizárólag auditív, hanem vizuális művészet is. A beszéd gazdagításának egyik legjobb módja a vizuális szemléltetés. Utánozd figuráid hanglejtését, és mozdulatait, meglátod szinte életre kelnek majd szereplőid. Tedd fel magadnak a kérdést: Hogyan illeszthetnék valamilyen szemléltető részletet a beszédembe?

Mint ahogy egy régi Kínai közmondás is mondja: „Egy kép száz szóval is felér”

Használj ismerős szavakat, ettől képszerű lesz a beszéd. Figyeld mennyivel határozottabb kép jelenik meg, ha valaki „kutya” helyett azt mondja „bulldog”, és most nézd, meg mi van akkor, ha azt mondja „foltos bulldog”. Ugye, hogy sokkal élesebb kép jelenik meg előtted? Színezd ki a beszédet, használj vizuális terminológiát!

„Futtatni színaranyt, kifestegetni
A liliomot, pancsolni a violát
Illatszerekkel, a jeget gyalulni,
Pótolni a szivárvány színeit,
Vagy a mécs-világgal gyámolítani fényét
Az ég dicső szemének: ez pazar
S nevetni méltó ráadás volna”

(Shakespeare, Arany János ford.)

A beszéd legyen élettel teli

Elevenség, hitelesség, lelkesedés nélkül nincs jó beszéd.

szabály: Válassz olyan témát, amiben komolyan hiszel

Ha egy szónok őszintén hisz valamit, és azt őszintén adja elő, mindenkit képes meggyőzni, akár arról is, hogy a porból és hamuból élet terem.

Teljesen mindegy miről beszélsz, legyen szó az éti csiga párzási szokásairól, vagy akár a földigiliszták gyűrűs mozgásáról, ha lelkesen, és őszintén beszélsz, még a legérdektelenebb ember figyelmét is képes lehetsz felkelteni.

Ne feledd: Minél többet tudsz valamiről, annál hatásosabban is tudsz beszélni róla!

szabály: Engedd szabadjára érzelmeid

A múltban bizonyára te is átéltél már olyan szituációt, amikor elöntött a düh, a boldogság, vagy valamilyen egyéb érzelem. Amikor egy ehhez hasonló történetről beszélsz, próbáld meg átélni, átérezni azt, amit mondasz. Hidd el a közönséged is érezni fogja…

szabály: Viselkedj természetesen

Lépj úgy a hallgatóság elé, mintha már régen vártad volna ezt a pillanatot. Mozogj frissen, és legyél határozott. Ne feledd mit William James mondott: „Viselkedjen határozottan. Meglátja utána az élet minden dolgában határozott lesz.”

Ne feledd: érzéseid is őszinték lesznek, ha őszintén viselkedsz.

Együttműködés a hallgatósággal

Minden közönség más, ami egy bizonyos csoportnál viccesnek hat, az egy másik csoportnál könnyen sértés lehet. Beszédedet próbáld meg mindig alkalomhoz, és a közönséghez igazítani.

szabály: A hallgatóság érdeklődése legyen a meghatározó szempont

Mi érdekli általában a hallgatóságot? – Hát saját maguk. Az embereket általában az érdekli a legjobban, ami velük kapcsolatos. Hogyan értek el valamit, hogyan lehetnek jobbak, hogyan ért el valaki sok mindent, és ebből ők hogyan tanulhatnak, hogy később ők is sok mindent elérhessenek. Akár tetszik, akár nem, az emberek önzők, egyszerűen ilyen a természetük.

Az az előadó, aki nem hajlandó tudomásul venni, hogy a hallgató bizony egoista, gyakran tapasztalja majd, hogy hallgatói fészkelődnek, unatkoznak, az órájukat nézegetik és sóvárogva tekintgetnek a kijárat felé.

szabály: Mondj néhány őszinte, elismerő szót a hallgatóságodról

Soha ne kritizáld a hallgatóságod, ettől csak neheztelni fognak rád. Helyette mondj néhány elismerő szót, említs fel néhány helyi eredményüket.

szabály: Azonosulj a hallgatósággal

Köszönd meg, hogy itt lehetsz. Mond, hogy milyen megtiszteltetés ez számodra. Ha vannak közös szálak a hallgatóságoddal (rokonság, itt tanultál, itt laktál egy ideig stb.) melyek még ha közvetettek is, említsd meg, légy büszke, és örülj, hogy újra sikerült felvenned velük a kapcsolatot.

szabály: Vond be hallgatóidat az előadásba

Csinálj valami látványosat. Kérj segítséget a hallgatóságtól. Esetleg szavaztass, vagy ha úgy adódik, kérdezz tőlük.

szabály: Légy szerény!

A beszélő-hallgató kapcsolat legfontosabb eleme a természetes őszinteség. Ha kétségek gyötörnek, nem vagy biztos önmagadban. Nyugodtan mond el a hallgatóságodnak.

A hallgatók hihetetlenül gyorsan észreveszik, ha egy előadó magasabb rendűnek tekinti magát akár szellemileg, akár társadalmi helyzete miatt. Légy szerény, őszinte, és merd bevallani, ha kétségek gyötörnek. Ezzel nem csak magadról adod le a terhet, de még a közönség jóindulatát is elnyerheted.

Az előkészített és a rögtönzött beszéd

Amikor beszédet mondasz, az egyik legeslegfontosabb dolog, amit fejben kell tartanod: Mi a beszéd célja.

Ha fogalmunk sincs a beszédünk céljáról, szinte biztos, hogy kudarcot fogunk vallani. Egy beszédnek alapvetően 4 célja lehet:

  1. Rábeszélés vagy mozgósítás
  2. Tájékoztatás
  3. Megnyerés és meggyőzés
  4. Szórakoztatás

Mint ahogy már előzőleg említettem, fontos, hogy a beszédet mindig igazítsuk a közönség igényeihez. Ha az emberek szórakozni vágynak, ne fárasszuk őket tájékoztató szöveggel. Mindennek megvan a saját helye és ideje, és az egyik legfontosabb dolog, hogy felismerjük mit és mikor alkalmazunk.

Mozgósítás
A hatékony mozgósítás varázsformulája: 1. Példa 2. Lényeg 3. Érv

Kezd a beszédet egy részletes példával, egy olyan esettel, amely érzékletesen szemlélteti a mondandódat. Ezután világos megfogalmazásban mond el a lényeget, és mond el, hogy mire kéred a hallgatóságot. Végül pedig add elő az érveidet, és mond el, hogy a hallgatóságnak milyen haszna származik belőle, ha megteszi azt, amit kívánsz tőlük. Ne bonyolíts, lehetőleg olyasmit kérj, amit könnyen teljesíthetnek.

Tájékoztatás
Ludwig Wittgenstein mondta: „Minden, ami egyáltalán elgondolható, elgondolható világosan. Minden, ami elmondható, elmondható világosan”. Figyelj arra, hogy amit mondasz, könnyen érthető legyen. Ne bonyolíts. Ne térj el nagyon a témától. Ha világosan fogalmazol a hallgatóknak ezt kell érezniük: „Értem miről beszél. Tudom, merre jár”

  1. A témát a rendelkezésre álló időnek megfelelően határold be.
  2. Állítsd sorba a gondolataidat.
  3. Vázlatszerűen ismertesd a mondandódat.
  4. Az ismeretlenre hozz példát, világítsd meg valami ismerttel

pl.: „a fehér, mint a hó” egy Afrikai bennszülöttnek nem sokat mond, ellenben ha azt mondod „fehér, mint a kókuszdióbél” rögtön érteni fogja, hogy mire gondolsz.

Alakítsd képpé a tényt pl.: annyi pénze van, hogyha egydollárosokba egymás után raknánk őket, háromszor érné körbe a földet.

Kerüld a szakkifejezéseket.

Használj szemléltetőeszközöket pl.: Ábra, tárgy, valami kellék.

Használatakor ügyelj a következőkre:

  1. A szemléltetőeszközt csak akkor vedd elő, amikor használni akarod. Egyéb esetben elterelheti a hallgatók figyelmét.
  2. Ügyelj a szemléltetőeszköz méretére. A legcsodálatosabb szemléltetőeszköz is értelmetlen, ha nem látják.
  3. Amíg beszélsz, soha ne add körbe, csak elvonná a figyelmet
  4. Emeld fel, hogy mindenki jól láthassa
  5. Egy mozgó szemléltető eszköz mindig jobb. Mutasd, be hogyan működik.
  6. Beszéd közben soha ne a szemléltetőeszközt bámuld, helyette inkább a hallgatókhoz beszélj
  7. Ha már nincs szükséged rá. Tüntesd el a szemek elől.
  8. Ha alkalmas valami rejtegetőseire, takard le, a beszéd során pedig célozgass rá, de ne áruld el mi ez. Ezzel felkelted a hallgatók kíváncsiságát.

A világos fogalmazás tanulható. Egy jó szemléltetőeszköz pedig mindig dob az előadás minőségén. Légy az érthetőség megszállottja!

Meggyőzés

Amikor beszéd célja a meggyőzés, különösen fontos, hogy gondolatainkat azzal a belső tűzzel adjuk elő, amit az őszinte meggyőződés táplál.

szabály: Ébressz bizalmat a hallgatóságban

Ha magunk nem vagyunk meggyőződve valaminek az igazáról, ha csak nem vagyunk nagyon jó színészek, másokat sem leszünk képesek meggyőzni.

szabály: Nyerd meg a hallgatóságod

Walter Dill Scott egyszer azt mondta: „az ember minden új gondolatot, elméletet vagy következtetést mindaddig igaznak tart, míg egy ellenkező gondolat meg nem cáfolja”

Egy jó szónok már a beszéd elején kiváltja az emberek egyetértését, és azt a beszéd egésze alatt képes is megtartani. Fontos tudni, hogy amikor az ember azt mondja „igen”, nem csak egy szót mond ki, hanem az egész teste nyitott és befogadó állapotba kerül. Ellenben ha valaki azt mondja „nem”, szinte szemmel látható bezárkózás történik, azaz minden mirigy, ideg, izom a tagadás állapotába helyezkedik át.

Ha a célunk a meggyőzés, nagyon fontos, hogy végigfenntartsunk a hallgatóinkban a befogadás állapotát, nem szabad még egy pillanatra sem ellentétes érzéseket kiváltanunk belőlük. Azaz, ha valami olyanról szeretnénk meggyőzni az embereket, ami egyébként nem feltétlenül illik be a világról alkotott nézeteikbe. Igyekezzünk valami közös alapot találni, majd abból építkezve szépen lassan lépésről-lépésre kezdjünk az ő szempontjaik alapján érvelve rávezetni őket a mi elképzeléseinkre.

Az emberek szeretik továbbra is azt hinni, amit eddig igaznak véltek, így amikor a véleményeiket kétségbevonják, tiltakozni kezdenek, és minden lehetséges módon igyekeznek elérni, hogy továbbra is azt hihessék, amit eddig hittek. Az érvpárbajnak bár megvan a szerepe, de amennyiben az a célod, hogy valakit meggyőzz, bele se kezdj a támadásba!

szabály: Lelkesedésed fertőzze meg a hallgatóságot is

A lelkesedés fertőző. Ha fel akarod lelkesíteni a hallgatóságod, először neked kell lelkesedned. Mindig a te viselkedésed határozza meg a hallgatók hozzáállását is! Ha langyos vagy, a hallgatók is langyosak lesznek, ha ellenséges vagy, a hallgatók is ellenségesek lesznek veled.

Henry Ward Beecher egyszer azt mondta: „Ha a gyülekezet elszenderül. Nincs mit tenni: meg kell bökdösni a papot!”

szabály: Éreztesd a hallgatósággal, hogy tiszteled, és szereted őket

Norman Vincent Peale azt mondta: „Az ember szeretetre és megbecsülésre vágyik. Minden emberi lény ösztönösen érzi saját értékeit, jelentőségét és méltóságát. Ha ezt megsérted, örökre elveszítheted azt az embert. Amikor viszont szereted és tiszteled a másikat, megerősíted őt is, és viszont fog szeretni és tisztelni”

szabály: Kezd barátságosan a beszédet

Mint már említettem. Indulj ki valami közös alapból, legyél barátságos, és a hallgatóságod szempontjai alapján érvelve építsd fel azt, amiről meg szeretnéd őket győzni.

A rögtönzött beszéd

Számolj le a kishitűséggel! Ha nem hiszed el, hogy sikerülni fog, nem is fog sikerülni. Még véletlenül se gondold, hogy ügyetlen vagy, képtelen vagy valamire, ha ezt gondolod, bármilyen nehézség is álljon ellő, jó ideig rendíthetetlen akaraterőre lesz szükséged, hogy a legkisebb problémával is megküzdj.

szabály: Gyakorold a rögtönzést

Minden normális intelligenciájú ember, megfelelő önfegyelemmel, képes elsajátítani  a rögtönzött beszédet.

A rögtönzött beszéd elsajátításához semmi mást nem kell tenni, csak gyakorolni, gyakorolni, és gyakorolni. A gyakorláshoz természetesen különböző technikák ismerete mindig jól jön. Ilyen technika például, mikor felírunk különböző témákat kis papír cetlikre, majd találomra húzva egyet, egy barátunknak elkezdünk mesélni róla. Fontos, hogy lehetőleg olyan témákat írjunk fel a cetlikre, amik nem feltétlenül a saját világunkat képviselik. Így lehetőségünk nyílik olyan szituációkat teremteni, melyek révén rá leszünk kényszerítve a gondolkodásra. Minden csak önbizalom kérdése, előbb-utóbb ha eleget gyakorlunk, könnyedén tudunk majd szinte bármiről előadni.

Egy másik technika a folytatásos rögtönzés. Azaz amikor több ember összegyűl, és a létező leghihetetlenebb és leginkább képtelen történetet elkezdi valaki mesélni, majd megkongatnak egy harangot, és onnan egy másik tovább folytatja. Ez egy nagyon hatásos módszer, ha a rögtönzésben való jártasságunkat akarjuk fejleszteni.

szabály: Állj mindig készen a rögtönzésre

Általában mikor váratlanul felkérnek minket egy beszéd megtartásra, olyan témáról kell beszélnünk, amihez valamilyen szinten már értünk. Ezért, hogy elkerüljük a leblokkolást, és a véletlen meglepetésből származó sokkot. Olyan helyzetben, amikor megvan az esélye annak, hogy minket is szólítanak, mindig álljunk készen. Úgy üljünk be, úgy állítsuk be gondolkodásunkat, hogy bármelyik pillanatban mi következhetünk.

szabály: Lehetőleg egy példával kezdj

  1. Így nem kell mindig a következő mondaton törnöd a fejed, hiszen egy élményt még egy váratlan helyzetben is könnyű elmesélni
  2. belelendülsz a beszédbe, aminek következtében a későbbiekben már kevésbé fogsz izgulni
  3. azonnal felkelted vele a hallgatóságod figyelmét (már volt róla szó, hogy egy példa mindig jó módszer a figyelem felkeltésére)

szabály: Élénken és határozottan beszélj

Ne feledd: külső és belső egymásra mindig hatással van. Ha eleve úgy kezdesz neki, hogy külsőleg határozottságot mutatsz, belül is megnő az önbizalmad.

szabály: Alkalmazd az „itt és most” elvet

Három dologból érdemes meríteni, ha váratlanul beszédet kell tartanod.

  1. Beszélj a hallgatókról – Kik ők, miért csinálják azt, amit csinálnak. Milyen jót tettek a környezetüknek, vagy az emberiségnek.
  2. Az alkalom – Mi volt az összejövetel előzménye, körülményei. Mi a célja a rendezvények stb.
  3. Az eddig hallottakkal kapcsolatosan kifejezheted az örömödet, esetleg továbbfűzheted a gondolatokat.

A legjobb beszédek mindig az alkalomra szabottak, érzéseket fejeznek ki, és egyszeri megismételhetetlenek.

szabály: Ne rögtönözve beszélj. Rögtönzött beszédet tarts!

Rögtönözve beszélni, és rögtönzött beszédet tartani nem ugyanaz. Fontos, hogy amikor beszédet tartunk, ragaszkodjunk egy adott témához, gondolatban ne térjünk el téma magjától.

A kommunikáció művészete

Az embernek a világhoz való viszonyát, négy összetevő alapján tudjuk a legpraktikusabban megközelíteni.

  1. Mit csinál az adott illető
  2. Hogyan néz ki
  3. Mit mond
  4. Hogyan mondja azt, amit mond

Ha van rá időnk hasznos dolog a hangfejlesztő gyakorlatokkal való foglalkozás, ám figyelembe véve világunk rohanó mivoltát. Legtöbbünknek meg kell elégednie azzal, ha képes megszabadulni a gátlásaitól, és belső a feszültségektől.

szabály: Ne legyél kishitű

Nem az a cél, hogy új tulajdonságokat fejlesszünk ki. Hanem sokkal inkább az, hogy sikerüljön megszabadulnunk saját démonainktól. Mint már említettem, gondolataink határozzák meg kik vagyunk, ha azt gondoljunk, nem tudunk valamit megcsinálni, nem is fogjuk tudni megcsinálni. Az egyik legfontosabb dolog, hogy ne legyünk kishitűek!

szabály: Légy önmagad

Mindannyian csodálunk olyan embereket, akik mernek önmaguk lenni.
Brulljov egyszer azt mondta: „A művészet, az apró részletektől művészet”

Akkor tudsz a leginkább kibontakozni, ha nem más akarsz lenni, hanem saját magad. Add önmagad, ez a legfontosabb!

szabály: Társalogj

Régen nagy divatja volt a retorikán alapuló szónoklattannak. Úgy gondolták, hogy egy jó szónok jellemzői az ékesszólás, és az érveléstechnika alapos ismerete.

Manapság viszont ez már egy nagyon elavult elképzelés. Az emberek az ékesszólásnál sokkal jobban szeretik a beszélgetéshez hasonló előadásmódot. A szópetárdák durrogtatásával csak a közönség ellenszenvét lehet kiváltani, egy jó szónok arra törekszik, hogy úgy adjon elő, mintha a barátaival beszélgetne.

szabály: Szívvel-lélekkel beszélj

Ezerféle dolgot lehetne itt mondani, mit, hogyan, merre, meddig. Ám, mint ahogy Josh Billings egy világosabb pillanatában megjegyezte: „Abba’ aztán semmi haszon, hogy az ember ollyan dógokat tuggyon, amik nem is úgy vannak”. Beszélj szívvel-lélekkel… ennyi…

szabály: Eddzed hangod erejét és hajlékonyságát

Beszéd közben mozgatjuk a vállunkat, ráncoljuk a szemöldökünket, változtatjuk hangszínünket. Rengeteg olyan mozdulatot teszünk, amit hol tudatosan, hol tudat alatt végzünk. Ezek a verbális, és non verbális kifejező eszközök mind az előadásmód részét képezik. Ahogy öregszik az ember egyre inkább veszíti el lendületét, beszéde megszokottá, hanyaggá válik (ez persze nem mindenkinél van így, de legtöbbünkkel sajnos megesik). Figyeljünk oda önmagunkra. Gyakoroljunk, eddzük hangunk erejét és hajlékonyságát. Maradjunk frissek, és lendületesek.

Hol alkalmazhatjuk a hatásos beszédet?

Mások beszédeinek bevezetése, díjak átadása és átvétele

A bevezető beszéd feladata, hogy eléggé mélyen a témába vezessen ahhoz, hogy felkeltse a hallgatóság érdeklődését. Megismerteti a szónokot a közönséggel, baráti légkört teremt.

Szedjük, össze miket kell tartalmaznia: 1. a bevezetésre kerülő szónok beszédének témája 2. Mi jogosítja fel a szónokot arra, hogy a témáról beszéljen 3. A szónok neve

Azt is el kell mondanunk, hogy mi lesz a beszéd pontos címe, és miért fontos a téma a közönség szempontjából.

Dicsérjük a szónokot, beszéljünk eredményeiről, legyünk barátságosak.

Díjátadó esetén fejezzük ki elismerésünket, megbecsülésünket. Fontos, hogy ne túlozzuk el a dolgokat, egy esetleges túlzó dicséret kényelmetlen helyzetbe hozhatja a díjat átvevőt.

Ha arra kerülne sor, hogy mi veszünk át díjat, tartsuk be a következőket:

-        Mondjunk meleg, őszinte köszönetet a hallgatóságnak

-        Beszéljünk azok érdemeiről, akik segítettek nekünk: a társaink, a beosztottaink, a barátaink és a család érdemeiről

-        Szóljunk arról, hogy mit jelent számunkra a kitüntetés. Ha be van csomagolva, bontsuk föl és mutassuk meg a hallgatóságnak.
Mondjuk el nekik, hogy milyen hasznos vagy szép, s hogy miképp fogjuk használni

-        Fejezzük ki még egyszer őszinte hálánkat

A hosszabb beszédek felépítése

Egy hosszabb beszédet tagoljunk három fő részre: 1. figyelem felkeltése 2. a tulajdonképpeni beszéd 3. összegzés

Beszédet kezdjük egy megtörtént esetről szóló példával. Keltsünk várakozást. Ismertessünk egy döbbenetes tényt.

Kérjük meg a hallgatókat, hogy kézfeltevéssel válaszoljanak kérdéseinkre.

Ígérd meg hallgatóiddal, hogy beszédeddel hozzásegítek őket valamihez amire vágynak.

Használj szemléltetőeszközöket.

Soha ne ébressz ellenszenvet!

Ne kezdj mentegetőzéssel – Felkészületlenséged miatt ne szabadkozz!

Ne kezdj mulatságos történettel – Kevesek tudnak hatásosan, és jól elsőre ilyet előadni. Vigyázz, nehogy szánalmassá, esetleg kínossá válj vele

Idézz statisztikai adatokat

Hivatkozz szakértőkre

Használj analógiákat – Webster szerint: „olyan hasonlósági kapcsolat két dolog közt… amely nem a két önmagában vett dolog hasonlóságára utal, hanem két vagy több tulajdonságuk, környezeti elemük vagy hatásuk közt áll fenn”

Szemléltess tárggyal, vagy akár anélkül – pl.: „Most pedig mutassa meg nekünk, hogy meddig tudta felemelni karját a baleset előtt”

Buzdíts tettekre
Tervezd meg alaposan a beszédet végét, ne csak egy köszönömöt mondj. Jó, ha összegzel, vagy ha valamilyen tett elvégzésére kéred fel a közönséged.

A tanultak alkalmazása

A tanult technikákat próbáld meg a hétköznapi beszélgetéseid során is alkalmazni. Ne feledd: a gyakorlás mindig segít, legyen szó munkáról, barátokról, vagy bármilyen egyéb helyzetről ahol a beszéd aktusa történik.

Keresd a lehetőségeket, és kitartást!