Személyiségfejlesztés 2: Szabaduljunk meg félelmeinktől

Az idegeskedés, a felesleges feszültségek, sok ember életét tették már tönkre. Ha valami nyomaszt minket, sokszor úgy érezzük, mintha fojtogatnának. Ilyen esetben általában megbénulunk, és képtelenek vagyunk racionálisan gondolkodni.

Ahhoz, hogy értelmesen tudjunk viselkedni, alkotni tudjunk, meg kell szabadulnunk a feszültségektől. Egyszerre nem tudunk teljes erővel többfele koncentrálni.

Úgy gondolom az életben az egyik legfontosabb dolog, hogy energiáinkat hatékonyan tudjuk beosztani. Ehhez pedig ki kell, építenünk egy páncélt, egy páncélt mely megvéd minket a felesleges feszültségektől.

Gondoljunk csak a vallásra, és hogy az hogyan irányítja az embereket. Az ószövetség szerinti Isten-kép egy büntető Istenről szól, egy olyanról, akitől félni kell. Akárcsak manapság a politikában, félelmet keltettek az emberben, egy félelemmel teli ember pedig könnyen irányítható. Hiszen ha félelem van benned, örömmel fogod követni azt, aki a feloldozást kínálja.

Bár nem vagyok vallásos, de tanuljunk Jézustól △. Szabadítsuk fel az embereket a félelem alól, ne büntessük saját magunkat, inkább szüntessük meg félelmeinket. Ahogy Jézus eljövetelével megszűntette a büntető Isten-képet, mert feláldozta magát, magára véve az emberiség bűneit, hogy nekünk szabadon, és félelem helyett szeretetre építve tudjunk élni. Mi is szabaduljunk meg belső démonainktól, engedjük el a felesleges feszültségeket, hiszen így és csakis így tudunk százszázalékot nyújtani életünk során.

A folytatásra kattintva a Dale Carneige „sikerszéria” második részéről készült rövidítésemet olvashatjátok. Azaz a Hogyan fejezzük be az aggódást, és kezdjünk el élni c. könyvet.

Alapvető tények, amelyeket tudnod kell az idegeskedésről

szabály: Zárd el a múltat és a jövőt vasajtókkal. Élj napról napra.

Csak úgy tudsz hatékonyan a feladataidra, és a jelenre koncentrálni, ha nem hagyod, hogy a múlt árnyai kísértsenek. A jövő kihívásainak súlyát, pedig elég, ha csak az idő elérkeztével veszed magadra.

Gondolkodj el az alábbiakon:

  1. Halogatom-e ma az életet azért, hogy a jövőn idegeskedjek, vagy „a látóhatár szélén viruló rózsalugasról” ábrándozzak?
  2. Megkeserítem-e néha a jelent azzal, hogy elmúlt dolgokon bánkódom – olyasmiken, amik régen elmúltak?
  3. Azzal az elhatározással kelek-e föl reggel, hogy megragadom ezt a napot – a lehető legtöbbet hozom ki ebből a huszonnégy órából?
  4. Többet nyújt-e nekem az élet, ha „napról napra élek”?
  5. Mikor kezdem el? A jövő héten?… Holnap?… Ma?

szabály: Fogadd el azt, amin amúgy sem változtathatsz, és cselekedj!

  1. Tedd fel magadnak a kérdést: „Mi a legrosszabb, ami történhet?”
  2. Készülj fel rá, hogy elfogadod, ha nincs más megoldás.
  3. Aztán higgadtan próbálj meg javítani rajta.

szabály: Emlékeztesd magadat, milyen csillagászati árat fizetsz az egészségeddel az idegeskedésért.

Akik nem tudják, hogyan győzzék le az idegeskedést, fiatalon halnak meg.

Hogyan elemezzünk és oldjunk meg idegesítő helyzeteket?

  1. Ismerd meg a tényeket

A tények ismerete nélkül esélyünk sincs rá, hogy intelligens módon oldjunk meg egy problémát.

„az idegeskedés legfőbb oka a zűrzavar”

„Ha az ember hajlandó elfogulatlanul, objektíven összegyűjteni a tényeket, akkor a tudás fényében gondjai eltűnnek”

  1. Elemezd a tényeket

„Minden, ami egyezik személyes vágyainkkal, igaznak tűnik. Ami nem, attól dührohamot kapunk”

Sok ember teszi pokollá saját életét meg másokét, mert ragaszkodik hozzá, hogy kettő meg kettő az öt – vagy ötszáz!

Ne csak azt vedd figyelembe, ami szerinted úgy van. Gondolj minden eshetőségre, könnyen megeshet, hogy nincs igazad.

  1. Hozz döntést – és aztán járj el ennek alapján

Hogyan tüntessük el üzleti gondjaink felét?

Mielőtt munkatársaiddal idegeskedni kezdenétek egy problémán, higgadtan üljetek le, és írjátok össze a következőket:

  1. Mi a probléma?
  2. Mi okozza a problémát?
  3. Mik a lehetséges megoldások?
  4. Melyik megoldást javasolod?

Hogyan feledkezzünk meg az idegeskedésről?

szabály: Foglald el magad, és nem lesz időd idegeskedni.

„A nyomorúság titka, hogy legyen időd azon merengeni, boldog vagy-e vagy sem”

Ha csak nem pihensz, vagy valami hasznosan gondolkozol, foglald el magad, ne engedd, hogy gondolataid felesleges feszültségeket keltsenek benned.

Ne hagyd, hogy az apróságok tönkretegyenek!

„A boldogtalan házasságok mélyén rendszerint trivialitások bújnak meg”

Egy lekicsinylő szó, egy rosszul értelmezett cselekedet, egy nem jól megválasztott hangszín, sokszor súlyos testi sértéshez, vagy akár gyilkossághoz is vezethet. Kevés embert ér igazán kegyetlen, méltatlan sérelem. Az önbecsülésünket érő apró csapások, a vélt megaláztatások, hiúságunk sérelme okozza a világ szívfájdalmának felét.

Ne engedd, hogy az apróságok tönkretegyenek. Ha az életben boldog akarsz lenni, tanuld meg a füled mellett elengedni az apróságokat. Ne idegeskedj feleslegesen, ne vedd fel mások vélt vagy akár tényleges sértéseit, nem ér ennyit az egész. Ne feledd: „okos enged, szamár szenved”

Mutass példát: Szeresd, ne büntesd a másikat (bármit is tett elenned), ezzel nem csak te fogod jobban érezni magad, de követendő példát is mutatsz számára. Vagyis: „Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel”

„Az élet túl rövid ahhoz, hogy kicsinyesek legyünk”

A törvény, amely törvényen kívül helyezi a legtöbb gondodat

Az emberek állandóan olyan dolgokon aggódnak, amik megtörténésének valószínűsége igen csekély. Leszakadhat a híd, élve eltemethetnek, rám esik egy zongora, és egyebek. Attól mert 20 év alatt, most először betörtek a szomszédba, még igen alacsony a valószínűsége, hogy hozzánk is betörnek.

Nyugodj meg. Gondold, végig miért is idegeskedsz. Majd nézd meg, hogy a nagy számok törvénye alapján mennyi a valószínűsége, hogy bekövetkezik-e.

A biztosító szakma is a nagy számok törvényére építkezik. Nem véletlen, hogy ilyen jól jövedelmező üzletág…

Ismétlem: „Nézzük a statisztikát” Kérdezzük meg magunktól: „a nagy számok törvénye alapján mennyi az esélye, hogy amitől félek, bekövetkezik?”

Ne hadakozz az elkerülhetetlennel

szabály: Hagyd abba az idegeskedést, mielőtt tönkremész benne: Ne hadakozz az elkerülhetetlennel!

Willam James mondta egyszer: „Fogadd el, hogy így van. Ha belenyugszol abba, ami történt, megtetted az első lépést, hogy legyőzd a balsiker következményét”

„Ha gyötör akármilyen nyavalya, Annak vagy van, vagy nincs orvoslata. Ha van ellenszer, megkeresed. Ha nincs ellenszer, egyremegy.”

(Lúdanyó-vers. Kiss Zsuzsa ford.)

Istenem, adj nekem türelmet
Hogy elviseljem, amit nem tudok megváltoztatni,
Bátorságot, hogy megváltoztassam, amit tudok;
És bölcsességet, hogy a kettőt meg tudjam különböztetni.

(Dr. Reinhold Niebuhr)

„Veszteségcsökkentő” utasítások

Ha kísértésbe esünk, hogy jó pénzt öljünk egy rossz üzletbe – Álljunk meg egy percre, és tegyük fel magunknak ezt a három kérdést:

  1. Mennyire fontos nekem valójában az, ami idegesít?
  2. Melyik ponton akarom a veszteséget csökkenteni – és attól kezdve elfelejteni?
  3. Pontosan mennyit fizetek ezért a sípért? Túlfizettem-e már?

Ha befektetünk valamibe, ami kockázatosnak tűnik (pl. tőzsde), könnyen megeshet, hogy pénzt kezdünk veszíteni. Ezért, hogy elkerüljük a nagymértékű veszteségeket, szabjunk, meg egy határt ameddig a befektetésünket még megtarthatjuk. Ha pedig túllépte ezt a határt (a megadott szintet elérte, vagy az alá csökkent az értéke), azonnal adjunk túl az üzleten.

Ne fűrészelj fűrészport!

Mi emberek, sokszor rágódunk a múltban történt eseményeken. Rengeteg energiát pazarolunk olyan dolgokra, amiken már nem tudunk változtatni.

bölcs nem ül s sír veszteségén,
derülten néz, a bajt hogy üsse helyre

(Shakespeare: VI. Henrik. Németh László ford.)

Túl kell lépnünk a múlt eseményein, hiszen csak úgy tudunk koncentrálni a jelenre. A múltat már nem változtathatjuk meg, ellenben a jövő építését most, a jelenben kell elkezdenünk.

A Nagy Kéz ír s tovább megy; és a holt
egek zúgják a lángoló sikolyt:
millió könny egy sort le nem törül;
millió jaj egy betűt ki nem olt!

(Omar Khajjám: Rubáiját. Szabó Lőrinc ford.)

Ne pazaroljunk energiákat feleslegesen, koncentráljunk a jelenre!

Ismétlem: A múlt elmúlt. Ne fűrészelj fűrészport!

Öt szó, amely megváltoztathatja az életedet

szabály: Gondolkozz és cselekedj vidáman és vidám leszel

Dale Carneige-től egyszer egy rádióműsorban ezt kérdezték: „Mi volt a legfontosabb, amit életében megtanult?”

Saját bevallása szerint ez volt az egyik legkönnyebb kérdés, amire valaha választ adott: „életem legnagyobb tanulsága az volt, hogy rájöttem milyen fontos, mit gondolunk. Ha tudnám, hogy mit gondolsz, tudnám, hogy ki vagy. A gondolataink formálják jellemünket”

Emerson szerint: „az ember nem más, mint amit egésznap gondol”

Marcus Aurelius szerint: „Életünk olyan, amilyenné gondolataink teszik”

Norman Vincent Peale szerint: „Nem azok vagyunk, akiknek hisszük magunkat, de amit hiszünk, olyanok vagyunk”

Magyarán szólva igyekezzünk pozitívan, nem pedig negatívan felfogni az életet. Ellenkezőesetben csak megkeseredettek leszünk. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne foglalkozzunk a gondjainkkal, hanem inkább azt, hogy ne idegeskedjünk rajtuk.

Saját világa a szív, önmagában
Eget Pokollá tehet: Poklot Éggé.

(Milton: Elveszett Paradicsom. Szabó Lőrinc ford.)

Ha jókedvedet elvesztetted, a legbiztosabb szándékos út a vidámsághoz az, ha erőt veszel magadon, majd vidáman felülsz, és úgy beszélsz és cselekszel, mintha máris jókedvű lennél.

Lincoln mondta: „a legtöbb ember olyan boldog, amennyire elhatározza magát”

A bosszúállás megbosszulja magát

Ha gyűlölünk másokat, hatalmat adunk nekik magunk fölött – hatalmukba kerül az álmunk, az étvágyunk, a vérnyomásunk, az egészségünk és a boldogságunk. Táncolnának örömükben, ha tudnánk, mennyire idegesítenek, kínoznak minket, hogy kitolnak velünk. A gyűlöletünk őket nem bántja, de a mi napunkat és éjszakánkat pokollá teszi.

A Life hetilap szerint még az egészséged is tönkreteheti: „A magas vérnyomásban szenvedő emberek legfőbb jellemvonása a harag”

Jézus nem véletlenül mondta a következőket: „Szeressétek ellenségeteket”

Mikor azt mondta: „Bocsáss meg hetvenhétszer” arra tanított, hogyan kerüljük el a magas vérnyomást, a szívbetegséget, a gyomorfekélyt és még sok más betegséget.

Ajánlom, ellenségednek se fűts
Kemencét oly tüzesre, hogy megégj

(Shakespeare: VIII. Henrik. Weöres Sándor ford.)

Soha ne próbáljunk bosszút állni ellenségeinken, mert többet ártunk vele magunknak, mint nekik. Tegyünk úgy, mint Eisenhower tábornok: Gondolatban se fecséreljünk egy pillanatot sem azokra, akiket nem szeretünk.

Ne aggasszon a hálátlanság

Marcus Aurelius az egyik legbölcsebb római császár ezt írta naplójába: „Ma olyan emberekkel fogok találkozni, akik túl sokat beszélnek – akik önzők, kicsinyesek, hálátlanok. De nem lepődöm meg vagy háborodom fel, mert el sem tudom képzelni a világot ilyen emberek nélkül”

Természetes dolog, ha az emberek elfejtenek hálásak lenni; ha tehát elvárjuk tőlük, csak magunknak szerzünk szívfájdalmat.

Sok ember él, aki belebetegszik a „hálátlanságba”, magányba és elhagyatottságba. Arra vágynak, hogy szeressék őket; de ebben a világban csak akkor várhatunk szeretetet, ha nem követeljük, hanem a viszonzás reménye nélkül adni kezdjük.

Ne lepődjünk meg, ha az emberek hálátlanok, hiszen hogyan is várhatnánk el valakitől, hogy hálás legyen, ha egész életében azt látta, hogy a körülötte lévők sem adnak hálát semmiért. A hálaadást meg kell tanulni, nem velünk született tulajdonság.

  1. Várjunk hálátlanságot, és ne idegeskedjünk miatta. Ne feledjük, hogy Jézus tíz leprást gyógyított meg egy délután – és csak egy köszönte meg. Miért várunk mi több hálát, mint amennyit ő kapott?
  2. Ne feledjük, hogy csak akkor leszünk boldogok, ha nem várunk hálát, hanem az adakozás öröméért adunk
  3. Ne feledjük, hogy a hála „termesztett” tulajdonság; ha azt akarjuk, hogy gyerekeink hálásak legyenek, meg kell rá őket tanítanunk.

Eladnád-e amid van, egymillió dollárért?

szabály: Tartsd számon a jót – és ne a bajaidat!

Az emberek hajlamosak megfeledkezni róla, mi az, amivel már rendelkeznek, helyette inkább olyan dolgok iránt sóvárognak, ami nincs birtokukban. Meg kell tanulni megbecsülni azt, ami már a mienk, egyéb esetben életünk egy örökös szenvedéssé változik.

„Szemembe’ könny, hogy nincs cipőm,
De kimentem az utcára,
és egy embernek nem volt lába”

Schopenhauer mondta: „Ritkán gondolunk arra, amink van, és gyakran arra, amink hiányzik”. Ez pedig több nyomorúságot okozott már, mint az összes háború és járvány együttvéve.

Találd meg önmagad, és légy önmagad: nincs a földön hozzád hasonló

szabály: Ne utánozz másokat. Találd meg önmagad, és légy önmagad

Sokan akarnak valakihez hasonlítani, és nem gondolnak bele, hogy ezzel elvesztik személyiségük fő motívumát. Ne más akarj lenni, hanem saját magad!

Emerson az Önbizalom című esszéjében ezt írta: „Minden ember neveltetésében eljön az az idő, mikor meggyőződik róla, hogy az irigység tudatlanság; az utánzás öngyilkosság; hogy el kell fogadnia magát, akár tetszik neki, akár nem; hogy bár a széles világ tele van jósággal, egyetlen szem tápláló búzához sem jut, csak ha megdolgozik érte azon a földdarabon, amelyet művelnie adatott. A benne szunnyadó erő új a világban, és rajta kívül senki sem tudja, mire képes, és ő is csak akkor, ha megpróbálta”

Ha citromot kapsz, csinálj limonádét

Alfred Adler szerint az emberi lények legcsodálatosabb tulajdonsága, hogy „képesek a mínuszból pluszt csinálni”

Néha az élet kegyetlen dolgokat képes az emberrel művelni, de ha felfedezzük a rosszban a lehetőségeket, a csodákat is valóra válthatjuk.

Tegyük fel, hogy valaki tolószékbe kerül, ilyen esetben ugye könnyű depresszióba esni. Ám, Ben Fortson nem így tett. 1929-ben mindössze 24 évesen egy súlyos baleset következtében mikor lebénult mindkét lába, egy ideig dühöngött, szomorkodott, sőt meg is akart halni. Végül felismerte, hogy az emberek kedvesek, megértőek, és udvariasak vele. Nyomorékságát, előnyére fordította, tizennégy év alatt ezernégyszáz könyvet olvasott ki, elkezdett érdeklődni a politika iránt, és végül Georgia állam államtitkára lett. Azt, ami elsőként hátrányként mutatkozott, végül előnyére kovácsolta. Megtanulta értékelni az életet, és ma már boldog életet tudhat magáénak.

Az életben nem az a legfontosabb, hogy a nyereségedből hasznot tudj húzni. Erre az ostoba is képes. Az igazán fontos az, hogy a veszteségedből húzz hasznot. Ehhez intelligencia kell; ez a különbség a bölcs és az ostoba között.

Azaz: Ha a sorstól citromot kapsz, csinálj belőle limonádét!

Hogyan szabaduljunk meg a depressziónktól két hét alatt?

„Sose feledd, hogy nagyobb ember az, aki inkább elmegy, mint az, aki ottmarad és verekszik”

Ne feledd: nem fognak csúfolni vagy megvetni, ha érdeklődsz mások iránt, és igyekszel segíteni nekik.

Theodore Dreiser dajkamesének csúfolt minden vallást, és úgy tekintett az életre, mint „egy őrült meséje, zengő tombolás, de semmi értelme nincs”. És mégis azt hirdette, amit Jézus: „Ha az ember rövid életében boldogságot akar, akkor nemcsak arra kell gondolnia és azt kell terveznie, hogyan tehetné jobbá a maga számára a dolgokat, hanem mások számára is, mert az ő öröme attól függ, mennyi örömét találja másokban és mások őbenne”

Azaz: Feledkezz el magadról, amíg mások iránt érdeklődsz. Mert ha jó vagy másokhoz, magadhoz vagy a legjobb!

A szorongás legyőzésének tökéletes módja

Dr. Carl Jung szerint: „Az elmúlt harminc évben a világ minden civilizált országából fordultak hozzám betegek. Sok száz embert kezeltem. Harmincöt évesnél idősebb betegeim közül – tehát azok közül, akik életük második szakaszban voltak – egy sem akadt, akinek a baja végső soron ne az lett volna, hogy nem lelte az életben a vallás nyújtotta vigaszt. Biztosan állíthatom, hogy mindegyik azért betegedett meg, mert elvesztette azt, amit az élő vallás adott minden időben a hívőknek, és egy sem gyógyult meg, aki nem találta meg újra a vallás nyújtotta vigaszt”

Vallástól függetlenül, az embernek valamiben kell hinnie. Ha nem hiszel semmiben, az életnek nincs értéke számodra.

Ne idegeskedjünk, ha bírálnak

Ha valakit kritika ér, az gyakran bók álruhában. Senki sem rúg egy döglött kutyába. Azaz miért bántanának egy olyan embert, aki nem ért el semmit, az kinek nincs semmibe beleszólása, nincs semmi értéke, nem is izgat senkit.

Ne feledd, a méltatlan bírálat gyakran irigységből táplálkozik.

Ismétlem: A méltatlan bírálat gyakran bók, álruhában. Senki sem rúg egy döglött kutyába.

Ha így viselkedsz, nem bánt bírálat

Ne törődj a bírálattal, mindenkit érnek kellemetlenséget. Ha mindent magadra veszel, csak magadnak ártasz vele. Smedley Butler tábornok egyszer ezt nyilatkozta: „Lehordtak, sértegettek, neveztek gyávának, kígyónak, szkunknak. A káromkodás mesterei átkoztak. Az angol nyelvnek nincs olyan kombinációja a kinyomtathatatlan szitokszavakból, aminek ne neveztek volna. Zavar? Még mit nem! Ha ma valaki szid, oda se nézek, ki az”

Tégy meg mindent, ami telik tőled; aztán nyisd ki esernyődet, hogy bírálat esője ne csurogjon a nyakadba

Milyen ostobaságot csináltam

Mikor Darwin befejezte halhatatlan könyvének, A fajok eredetének írását, tudta, hogy a teremtésről alkotott forradalmi nézeteinek kiadása megrázza a szellemi és vallási világot. Ezért saját maga kritikusa lett, és tizenöt éven át ellenőrizte adatait, támadta gondolatmenetét, bírálta következtetéseit.

Igyekezzünk munkákkal szembe alaposak lenni, ha nem megy, kövessük E.H. Little példáját: kérjünk elfogulatlan, segítőkész, építő bírálatot.

Hat módszer a fáradtság és az idegesség elkerülésére, hogy energikusak és jókedvűek maradjunk

szabály: Pihenj, mielőtt elfáradsz

szabály: Tanulj meg munka közben pihenni

szabály: Tanulj meg otthon pihenni

szabály: Alkalmazd e négy jó munkamódszert

  1. Tegyél el az asztalodról minden iratot, amely nem a megoldandó feladattal kapcsolatos
  2. Fontossági sorrendben intézd el az ügyeket
  3. Ha szembekerülsz egy problémával old meg azonnal, ha rendelkezésedre áll minden tény, ami a döntéshozatalhoz kell
  4. Tanulj meg szervezni, megosztani a feladatot és ellenőrizni

szabály: Hogy legyőzzük az idegességet és az unalmat, végezzük lelkesen a munkánkat.

szabály: Ne feledd, még senki sem halt bele az alvás hiányába. A bajt az álmatlanság okozta szorongás okozza – nem az álmatlanság

  • Lois

    Az Ószövetségről és a vallásról szóló rész azért így nem helyes. Tény, hogy nagyon sokan ténylegesen ezt látják ki
    az Ószövetségből, mert Izrael népe ezt kiprovokálta belőle. Ugyanis, ha Isten nem bünteti meg a népét akkor, mint a gyermek büntetés nélkül, elkanászodik. A büntetés, fenyítés nevelés céljából történik minden normális embernél. És nincs ez másképp Istennél sem. Nála azonban ez elsősorban szeretetből van, mert inkább Isten büntetése mint az örök élet a pokolban. Mert jobb egy nap az Úr házának küszöbén mint sok más nap bárhol máshol. Jézus is ebből a szeretetből jött és váltotta meg a világot, de ugyanúgy meg is bünteti az embert, ha arra érdemes. Mert, ahogy Jézus mondta nem azért jött, hogy bármit is eltöröljön az Ószövetségből, hanem azért, hogy betöltse azt.

    A blogodat jó kezdeményezésnek tartom és sok sikert kívánok hozzá!

    • http://twitter.com/autodidaktahu Autodidakta

      Tetszik amit írtál, és mindig örülök, ha valaki reflektál az elmondottakra. Ám, a vallás véleményem szerint egy nehezen interpretálható dolog. Annyi irányzat van már, aztán annyi különböző értelmezés is, hogy igazából nem lehet erről érdemi vitát nyitni, szerintem mindenkinek saját magának kell eldöntenie, hogy és miben hisz, hiszen ha őszinték akarunk lenni, amúgy is azt fogjuk gondolni amit gondolni akarunk, függetlenűl attól, hogy melyik felekezethez tartozunk.

      Az én ismereteim szerint amit ma Keresztény vallásnak ismerünk, az egy gyűjtőfogalom, ami az évszázadok során folyamatosan változott. Az, hogy valaki “Keresztény”, csak az utóbbi időben lett “kikristályosítva”, hogy micsoda (bár azért erős értelmezési problémák vannak még így is).

      Ha van egy kis időd, javaslom nézd meg ezt a videót, elég jól elmagyarázza, hogy a gondolatok, értelmezések, hogyan hatottak egymásra az évszázadok során, és hatnak egymásra még a mai napig (köztük a Kereszténységről alkotott nézetek is).

      http://www.youtube.com/watch?v=cVLpdzhcU0g

      • http://twitter.com/autodidaktahu Autodidakta

        Még annyit hozzáfűznék, hogy amennyiben a Keresztény vallásról van szó, vagy igazából bármilyen más vallásról. Nem az a lényeg, hogy miben hiszel, hanem sokkal inkább az, hogy az a “hit” amit képviselsz, milyen összetartó erővel bír, milyen jelentősége van közösségi, társadalmi szempontból.
        Ha az előzőt nem is nézed meg, ezt a videót mindenképpen ajánlom:
        http://www.youtube.com/watch?v=-tlIxI7-bIw

        • Lois

          A hit lényege Isten és ember kapcsolata, a Szövetség, melyet Isten elsősorban Izráel népével és rajtuk keresztül az egész emberiséggel kötött. Úgy érzem, kétféleképpen közelítjük meg ugyanazt a témát. Te a vallásról mint közösségről beszélsz, közösség és hit viszonyáról, szemléletekről, felekezetekről, irányzatokról. Ez a vallás társadalmi megközelítése, ami a vallás világi szemléletéből merítkezik. Én azonban ember és Isten viszonyáról, vagyis a szubjektum által átélt hitről beszélek. Isten hatalmáról, a Krisztusi Megváltás jelentőségéről, a Szent Szellem ajándékáról. Ez a vallás, a hit szellemi megközelítése. Természetesen e két megközelítés nem zárja ki egymást, ugyanarról beszélünk, én a szellemi részéről, míg a te világi (és ezzel együtt társadalmi) részéről.

          Köszönöm a videókat! Nem minden ponton tudtam egyetérteni velük, főleg az elsővel nem, de mindenképpen hasznosnak találtam őket! Cserébe én egy könyvet ajánlanék számodra. Ez a Biblia. Nyisd ki, kérlek, és kezd el olvasni. Hagyd, hogy az elméd helyett a szellemed vezessen olvasáskor, és rá fogsz jönni mit is szeretne Isten az embertől, miért lépett szövetségre velünk.

          Áldott és békés Ünnepeket kívánok és hasonlóan jó posztokat az Új Esztendőben is!

          • http://twitter.com/autodidaktahu Autodidakta

            Köszönöm a jó kivánságokat! Bocsánat, hogy kicsit későn írtam, de csak most vettem észre.

            Igen, igazad van. Én valóban társadalmi kontextusban értelmezem az ilyesmit, szerintem a kettő nehezen elválasztható. Persze, azt el kell ismerni, hogy van egy belső harmónia/béke, amit az ember időnként a vallásnak köszönhetően él meg, de szerintem ezt nagyban befolyásolja, hogy milyen volt az előélete, miket tapasztalt stb. Én azt mondom, hogy szép dolog a vallás, főleg akkor ha az embernek ad is valamit, nem csak elvesz (értem ezalatt a különböző külső-belső kényszereket amiket kiválthat, és megkeresíthetik az ember életét. Főleg akkor ha még “tapasztalatlan” és rosszul kezeli az ilyesmit)…

            Köszönöm az ajánlást!

            Egyszer ha lesz elég szabadidőm, ki fogom olvasni a Bibliát. Ha valami ennyi éven át ekkora hatással volt az emberekre, számomra mindenképp érdekes olvasnivaló.
            Béke!